A wmii a tiling window manager-ek közé tartozik, az ablakok mindig kitöltik a teljes képernyőt. A többi ablakkezelőhöz hasonlóan támogatja a lebegő ablakokat is, én ezt inkább zavarónak találtam, mint hasznosnak. Minden funkcionalitás elérhető egyszerű billentyűkombinációkkal, egyedül böngészésnél nem sikerült kiküszöbölnöm az egérhasználatot. Ez az a tulajdonság, amit a legvonzóbbnak tartok. Nem kell levenni a kezem a billentyűzetről, így kis gyakorlással meglepő sebességet lehet elérni. Aki emacs vagy vi felhasználó, az nagyon jól tudja, hogy miről beszélek. Persze néha ez okozza a legtöbb fájdalmat is. Míg egérre nincs szükség, a billentyűzet nélkülözhetetlen, így az ebéd utáni fetrengős kattintgatás félkómás billentyűnyomkodásba megy át, nem beszélve a részeg levélolvasásról, ami esetenként börleszk jelenetnek is elmegy.

Elérkeztünk a legnagyobb újításhoz. A wmii-ben nincsenek munkaasztalok, helyette egy azokat teljes mértékben kiváltó megoldást találtak ki az alkotók. Az ablakokat tag-ekkel látjuk el, melyekhez egy munkaasztalnak megfelelő nézet tartozik, így egy ablak tetszőleges számú nézeten jeleníthető meg, elhelyezkedése és mérete nézetenként változtatható. A tag-eket akárhogy elnevezhetjük, számuk sincs korlátozva.

Hab a tortán, hogy bármely script nyelv segítségével még otthonosabbá tehetjük rendszerünket, egy virtuális fájlrendszeren keresztül. Minden megoldható a virtuális fájlrendszeren található fájlokba való írás és azokból való olvasás segítségével.

Remélem a kísérletező kedvű kollégáknak meghoztam a kedvét, és más is vet egy pillantást a wmii-re.

Ritkán találok olyan hobbit, ami ilyen hosszú ideig leköt, ezért megpróbáltam összeszedni, hogy mi miatt szerettem bele a falmászásba: Nem számít mennyi ideje mászol, mindig van egy nehezebb útvonal, probléma, aminek a megoldása komoly kihívást jelent, és ha végül felérsz, pótolhatatlan sikerélményben lesz részed. Rengeteget erősödsz, de ez csak kis része a mászásnak. Sokkal jobban dominál a furcsa mozgáskultúra elsajátítása. Izgalmas, és egy kis adrenalin sohasem árt.

linkek

Kedvcsináló:

Szabolcs a bzr send parancs segítségével elkészített myproject.patch fájlt küldte el nekem. A fájl minden változtatást tartalmaz az eredeti forráshoz képest.

bzr merge myproject.patch
bzr diff

A bzr merge parancs beolvasztja a kódot, a változtatásokat a bzr diff parancs segítségével ellenőrizhetjük. Ha minden rendben ment a bzr commit paranccsal véglegesítjük a módosításokat saját munkakönyvtárunkon. Most már érdekes információkhoz jutunk a bzr log parancs kiadását követően. Egyértelműen látszik, hogy Szabolcs melyik verzióból készítette saját példányát, és azon milyen változtatásokat végzett.

Az élet nem mindig ilyen kegyes hozzánk, előfordulhat, hogy ugyanazon a kódrészleten dolgoztunk mindketten, és a beolvasztás során ütközés lép fel.

Text conflict in <filename>
1 conflicts encountered.

Ha megnyitjuk az érintett fájlt, valami hasonlót láthatunk:

<<<<<<< TREE
#some other text

=======
#some text

>>>>>>> MERGE-SOURCE

A <<<<<<< TREE sor és és a ======= sor között található az általunk írt kódrészlet, mely ütközik a másik forrás által írt kóddal (a ======= sor és a >>>>>>> MERGE-SOURCE sor közötti rész). Javítsuk ki a kódrészletet, majd a bzr resolve paranccsal tájékoztassuk a bazaart, hogy a hibát elhárítottuk. Nem is fájt annyira, igaz?

Folytatása következik!

<<előző

link

Telepítés Ubuntu-ra:

sudo apt-get install bzr

Áruljuk el a Bazaarnak nevünket és e-mail címünket:

bzr whoami “Peter Hajdu <e-mail cím>”

Első branch elkészítése:

mkdir myproject
cd myproject
bzr init

Következzen a világot gyökeresen megváltoztató myprojekt forráskódjának hozzáadása. Elsőként kedvenc szövegszerkesztőnkel hozzunk létre egy állományt, és írjunk bele mindent, ami a világ megváltásához szükséges. A bzr add parancs segítségével hozzáadjuk a projekt-hez a fájlt, majd a változtatásokat a bzr commit parancsal mentjük a branch-be.

vi MyProject.cpp
bzr add MyProject.cpp
bzr commit

Ha egy fájl kevésnek bizonyul ördögi tervünk végrehajtásához, nyugodtan adjunk hozzá újabbakat. Remélem azt nem kell hangsúlyoznom, hogy könyvtárakat is ezzel a módszerrel lehet kezelni. A módosítások végrehajtása után ne felejts el commitolni.

Bár sok néznivaló még nincs rajta, belekukkanthatunk a branch történetébe:

bzr log

Már csak egy dolog maradt. Valahogy elérhetővé kell tenni a forráskódot mások számára, hogy kapjunk némi segítséget a világ megváltásához. A Bazaar sok lehetőséget kínál fel számunkra projektünk publikálásához. Én az egyik legegyszerűbbet választottam, sftp protokoll segítségével töltöttem fel egy mindenki számára elérhető helyre.

bzr push sftp://<username>@<server>/~/public_html/myproject

Ha valakinek nem áll rendelkezésére egy egyszerű ssh hozzáférés egy webszervert futtató szerveren, nincs semmi veszve. A Launchpad ingyenesen lehetőséget ad mindenkinek, hogy kedvére publikáljon.

Az általam készített myproject-hez a következő módon juthatsz hozzá:

bzr branch http://opti.tmit.bme.hu/~hajdup/myproject

A bzr branch parancs segítségével egy saját branch-et készíthetsz, mely teljes másolata a myproject-nek. Úgy módosítod, ahogy szeretnéd. Ha valami eszméletlen fejlesztést teszel hozzá, és úgy gondolod, hogy megosztod velem, azt a következőképpen teheted:

bzr commit
bzr send -o myproject.patch

A parancsok kiadása után, ha mindent jól csináltál, elkészül egy myproject.patch névre hallgató fájl, melyben minden szükséges információ megvan, hogy azt könnyedén beépítsem a saját kódomba. Ezt nyugodtan küldd el nekem levélben (a címet könnyedén kiderítheted a bzr log parancs kiadásával), és ígérem beolvasztom a myproject-be. Azt hogyan kell? Amint megkapom levélben az első fejlesztést tartalmazó patch-et, megírom a folytatást.

Hasznos linkek:

• Bazaar in five minutes
• Bazaar user guide

következő>>

Túléltük a 2008-as tavaszi partyt, nekem reggelig tartott. Toros beszámolóját itt olvashatjátok, fotókat is találtok.

Nem tudok biztos információval szolgálni arról, hogy pontosan milyen úton jutottunk el addig, hogy a szemét elektronikus levelet fűszeres sonkának hívjuk, de minden forrás egy 1970-es Monty Python jelenetet tart ludasnak. Tessék megnézni!

A legszimpatikusabb magyarázatra a wikipédia oldalai között bukkantam rá, mely szerint a SPAM kifejezés és a nem kívánatos kommunikáció furcsa kohéziója az 1980-as évek chat szobáiban alakult ki, amikor valaki egy társalgás közepén csatlakozott a csatornához, és megzavarta a beszélgetést közbeszólásaival. A rutinos tagok ekkor a jól ismert Monty Python jelenetet idézve addig ömlesztették a SPAMSPAMSPAMEGGHAMSPAM és az étlap további permutációjának özönét a csatornára, míg az értetlenkedő újonc el nem hagyta azt, és a beszélgetés folytatódhatott.Nem tudom mennyire hihetünk ennek a kis történetnek. Ha valaki tud frappánsabb, vagy hitelesebb magyarázattal szolgálni, kérem lepjen meg minket.

Kezdjük azzal, ami a legszembetűnőbb, és mindenkit érdekel. Milyen a kde új arca?

az első indítás

Az indítás problémamentes volt, meglepő módon nagyon gyorsan felált a rendszer, semmivel sem volt lassab, mint a jelenlegi 3.5.8-as verzió. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy elavult hardverem miatt az efekteket nem tudtam életre kelteni. Az első dolog ami szembetűnik, az új design. Az előző verziótól lényegesen eltérő színvilágot az Oxygen Project keretein belül készítették el, az alap ikontéma is lecserélésre került.

Új desktop szolgáltatásokban sincs hiány. A kde új desktop shell-je, a plasma, számos korábbi szétszórt funkcionalitást foglal magába, amellett, hogy hasznos újdonságokkal halmozza el a felhasználót. Az egyik legfontosabb ezek közül a plasmoidok megjelenése, mely a MacOSX felhasználók számára nem nagy újdonság. A plasmoidok kis alkalmazások, melyek egyszerű szolgáltatásokat nyújtanak, például RSS hírolvasó, óra, képmegjelenítő, rendszerfigyelő. Bárhol elhelyezhetőek az asztalon, és a panelen is. Amennyiben megnyitott alkalmazásaink eltakarnák őket, könnyen átválthatunk dashboard view módba, mely kiemeli a plasmoidokat.

Komoly fejlődésen ment át az alkalmazások gyors futtatására szolgáló KRunner. Alapvető funkcióján felül használhatjuk kalkulátornak, vagy azonnal kereshetünk a google és a wikipédia oldalai között.

KRunner

Lecserélésre került a megszokott start menü is, útódja a KickOff névre hallgat. Magam nem találtam túl hasznosnak, talán a keresés funkcióval nyújt többet elődjénél.

KickOff

A kde ablakkezelője a kwin is fejlődött. Az új verzió támogatja a composite használatát, így lehetővé téve a szemet gyönyörködtető efektek használatát.

Az alapvető kde alkalmazások is változáson mentek át. A kde 4 alapértelmezett fájlkezelője a Dolphin már ismerős lehet a korábbi verziókból. Böngészőnek megmaradt a Konqueror, valamint helyet kapott egy új alkalmazás is a terjesztésben, az Okular névre hallgató multifunkcionális dokumentum nézegető, mely a pdf-től kezdve a képeken és OpenDocumentFormaton túl sok formátumot támogat.

Konqueror

A kde alapjául szolgáló programkönyvtárak által nyújtott szolgáltatások bővültek, és a kód is komoly ráncfelvarráson esett át. Az újdonságok közül kiemelném a Phonon-t és a qt4-et.

A Phonon egységes felületet ad a multimédia alkalmazások fejlesztőinek, hogy könnyedén hozzáférjenek a hangrendszerhez. Miért olyan fontos ez? A kde fejlesztőknek nem kell több hang motorhoz illeszteni szoftverüket, elegendő csak a phononhoz, mely átveszi a hálátlan feladatot, így a kde alkalmazások sokkal hordozhatóbbá válnak.

Solid

A Solid keretrendszer egyszerű hozzáférést nyújt a hardver elemekhez, és eseményekhez.

Telepathy

A Telepathy keretrendszer megkönnyíti olyan alkalmazások fejlesztését, melyek kommunikációra szolgálnak, legyen az azonnali üzenetküldés, VOIP, vagy videókonferencia.

Decibel

A Decibel a Telepathy szolgáltatásait bővíti ki, hogy a kommunikációs szolgáltatások implementálása gyerekjáték legyen.

Akonadi

Az Akonadi szerver alkalmazás egységes felületet nyújt személyi adatok menedzseléséhez, az e-mail címektől kezdve ismerőseink születésnapjáig. (PIM - Personal Information Management)

Sonnet

Többnyelvű helyesírás ellenörző, mely képes autómatikusan felismerni a használt nyelvet.

ThreadWeawer

A többszálú szoftverek fejlesztését könnyíti meg sok hasznos funkciót nyújtva. A többmagos processzorok teljesítményét így jobb hatásfokkal használhatják ki az alkalmazások.

Nepomuk

A nepomuk a napjainkban felkapott szemantikus deszktop alkalmazások fejlesztését könnyíti meg.

Sajnos ezen szolgáltatások egy része még fejlesztés alatt áll, így a jelenlegi kiadásba nem kerültek be, de a 4.1-es verzióba az igéretek szerint mindegyikkel találkozhatunk már.

A kde4 nyújtotta új szogáltatások óriási szabadságot adnak a nyílt forrású közösségnek. Alig várom, hogy a technológiai újdonságok adta lehetőségek párosuljanak néhány fejlesztő kreativitásával, hogy valami igazán hasznos és megdöbbentő dolog szülessen. Ne felejtsük el, hogy a fejlesztők tábora is kibővülhet, mivel a kd4 már képes lesz windows és MacOSX környezetben is futni.

Fejlesztők, munkára fel!

Telepítés Gutsy Gibbon alatt:

1.

apt-get remove kdelibs5 kde4base-data kde4libs-data

2.

az /etc/apt/sources.list fájlt egészítsük ki a következő sorral:

deb http://ppa.launchpad.net/kubuntu-members-kde4/ubuntu gutsy

3.

apt-get update

apt-get upgrade

4.

apt-get install kdebase-workspace kdebase-kde4 kdebase-runtime

Átfogó beszámoló: video

A fő ok az volt, hogy a régi téma állandó hegesztést igényelt, ha új funkciót akartam beépíteni. Mivel ez az első blogom, induláskor nem tudtam mire lesz szükség a későbbiekben, így sok időmet elvette a bütykölés. Remélem nektek is hasznosnak bizonyul majd, és nem csak én kamatoztatok belőle.

Köszönet:

• Szüdi János-nak, aki a logóban látható cowboy képét a rendelkezésemre bocsátott
• DAYENDER készítőknek, a logóban található másik képért

További jó olvasgatást!